+36308977828 info@worldedu.hu

Mit tehetünk az idegen nyelvi képességeink fejlesztéséért, ha tanár nélkül tanulunk?

nyelvtanulás otthon

Hasznos tanácsok a WorldEdu online angol tanárától, Zsoldos Bettytől aki 22 év tanítási tapasztal a háta mögött, tud pár hasznos dolgot mondani.

Először is figyelembe kell vennünk néhány szempontot, hogy ennek megfelelően kiválaszthassuk ki a gyakorlatokat.

Szint: Találjuk meg a mi szintünknek megfelelő gyakorlatot. Ha túlságosan nehéz, akkor csak elveszi a kedvünket, bedarálja az önértékelésünket, ha pedig túl könnyű, akkor dedósnak fogjuk érezni. Honnan tudjuk, hogy számunkra megfelelő? Ha egy csipettel több sikerélményünk van, mint amennyi kihivást jelent számunkra, amikor éppen gyakorlunk.

Like, vagyis tetszés: A leghatékonyabban az a tudás épül be, ahol élvezettel, szinte játszva tanulunk; lásd pl. a gyerekeknél az anyanyelv „tanulása” – mert ekkor nem működik az a fék, ami a gátlásokat szabályozza. Tehát: nyugodtan haladjunk abba az irányba, amit szeretünk: kedvenc téma (mint pl. közgazdaság vagy horgászat), kedvenc típusú gyakorlat (pl. fordítás, vagy filmnézés)

Belső működés:

A kérdés az, hogy alapjában hogy működök:

  • Vizuális vagyok? Látnom kell a szót leírva, vagy visszaemlékszem, hogy a könyvben hol és hogyan volt. Ha így működöm, akkor bizony mindenféle színnel tele kell rajzolni a könyvet!
  • Auditív vagyok? Hallanom kell a szót újra és újra, hogy megragadjon? Akkor járjunk audiofelvételekkel a fülünkben, nem baj, ha nem tudunk rá odafigyelni – akár alhatunk is úgy, hogy közben az angol duruzsol a fülünkben.
  • Kinesztetikus vagyok, azaz csinálnom kell, mozognom kell közben. Ekkor a szituációkhoz fogom kötni a tanultakat. Ekkor el kell játszani egy-egy helyzetet, mondatot nagy-nagy beleéléssel!
nyelvtanulás otthon

A belső működést még többféleképpen lehet vizsgálni, pl. inkább analitikus vagyok (ilyenkor meg kell alaposan érteni, hogy miért így-vagy-úgy képződik a mondat), vagy holisztikus vagyok (fárasztanak a részletek, engem csak az érdekel, hogy általánosságban érhető legyen a nyelv). Semelyik nem jó vagy rossz önmagában, ez csak azt mutatja, hogy milyen mód használ inkább nekem.

Lehet pl. szempont az is, hogy mennyire vagyok kockázatvállaló vagy kockázatkerülő: pl. ha az utóbbi, akkor minden hibalehetőséget kerülni fogok. Ebből a szempontból a bevállalósok előnyben vannak: a nyelvtanulásban prioritás, hogy beszéljünk, akkor is ha hibás (ami teljesen rendben van)! A kockázatkerülés viszont nagy előny pl. forditásnál, ahol bizony nagy károkat lehet okozni akár egy parányi félrefordtással is.

Nem kell tartani attól, hogy ha a tanár – vagy valaki – nem jelez vissza, akkor rosszul tanulom meg! Azért nincs ilyen, mert lehet, hogy azon a szinten valami tényleg nem jól rögzül, de az ember a következő szinten ugyis találkozik azzal a szóval/nyelvtannal, stb., és észre fogja venni az elcsúszást! (Pl. nem „in” TV, but „on” TV) – és ilyen értelemben mindig tanul az ember, amikor maga rácsodálkozik a dolgokra, akár tanárral van, akár nem. Gondolj arra, hogy a gyerekeket sem javitjuk állandóan, később úgyis korrigálni fogja önmagát.

Az ember akkor tanul,  ha tudja az új dolgot valamihez kötni. Ne tanuljunk szavakat csak önmagukban, mindig tanuljuk meg azt a szókapcsolatot, amiben van, pl: newborn baby/ I am terribly sorry/ take responsibility for.

Sokan azt hiszik, hogy az új szavak tanulásán van a hangsúly, pedig ez messze nem így van! Sokkal többet tanulunk pl. olyanokból, amire rácsodálkozunk, hogy „jé, ezt így mondják, értem minden szavát, de én nem így fejeztem volna ki” – majd ezután gyakoroljuk be.

Amikor csak lehet, használjunk saját példát! Nagyon szeretünk önmagunkról beszélni, hát akkor éppen miért is ne tennénk ugyanezt gyakorláskor! Egy kommunikációban ugyis rólunk fognak kérdezni, idővel úgyis előkerül a múltunk, és a jövőbeni terveink, a jelen életünkről nem is beszélve! Tehát találjunk ki mindenféle képzeletbeli helyzetet, és beszéltessük magunkat!

Általában én akkor beszéltetek valakit, ha kábé rendben van a nyelvtanja, csak fél a hibáktól és lassan tudja/meri kifejezni magát. Általában akkor íratok sokat ha sok korrekcióra, „átgondolásra” szorul valaki nyelvezete. (Írásban jobban átgondoljuk, hogy az úgy helyes-e)

Mindig kérdés, hogy mit akarunk fejleszteni: szövegértést, beszédet, nyelvtant, …? Mi az, amiben jók vagyunk és mik a gyengéink?

Talán a legfontosabb kérdés, hogy mire kell nekünk a nyelv! Mit szeretnénk vele kezdeni? Ennek megfelelő lesz a motiváció is – ami, nagyon fontos!!! Fejezd be a mondatot: „De jó lesz, ha megtanulok angolul, mert akkor ……..” – Természetesen ennek megfelelő gyakorlatokat kell zömében csinálni.

Alapvetően két-három online szótárt használok – ezek nagyon sokat segítenek abban, hogy egy-egy adott szót hogyan, milyen szövegkörnyezetben kell használni: http://en.bab.la/dictionary/english-hungarian, http://www.ldoceonline.com/dictionary/ http://www.thesaurus.com/

A bejegyzés második részét is hamarosan olvashatjátok.